1.fejezet

Szép nyári napsütéses napon úgy gondoltam kimegyek egy kicsit sétálni.. fölöltöztem és kimentem.. épp Hazzék utcájukba jártam és fölnéztem a szobája ablakához és láttam hogy engem néz.. mosolyogva integettem neki.. is visszaintett és megjelentek a gödröcskék az arcán.. azt hittem ott helyben végem van annyira édes. volt úgy.. tovább indultam.. halottam hogy valaki kiabálja a nevemet.. -Emily Emily! ! várj!! hátrafordultam és láttam hogy legjobb barátom kiabál utánam.. -Hazz te hogyhogy itt? -kérdeztem.. - Hogy hogy nem hívtál? sétáltam volna veled!! tudom hogy nem szeretsz egyedül sétálni. . mondta. olyan édes hogy kijött utánam.. - -Gondoltam gyakorolsz.. nem akartalak zavarni.. -Te butus sosem zavarsz!! ne mondj ilyen hülyeségeket!! -simogatta meg az arcom.. -Annyira hiányoztál!!-öleltem meg. . -te is nekem!! -mondta és adott egy puszit!! :)) ilyen jó barátok vagyunk. .. -És hogy haladsz az énekléssel?-kérdeztem.. -Jól Köszi!! bejössz? eléneklem neked jó?-kérdezte.. -Igen persze!-válaszoltam mosolyogva.. Bementünk és elkezdett gitározni és énekelni... Annyira meghatott ez a dal.. olyan szép volt. átéreztem.. Don't let me go!! ezt a dalt énekelte.. én nem szerettem volna elengedni.. sírva bújtam oda hozzá. . -Ez olyan szép volt és úgy meghatott.. ezt te írtad?-szipogtam. Még mindig hozzábújva.. -Igen. Tetszett?? -Igen nagyon!! nem látszik?-kérdeztem tőle kedvesen.. -De igen!! Örülök hogy tetszik! ! hisz ezt te neked írtam!!-mondta és közelebb húzott magához és belepuszilt a hajamba.. -Mivel érdemeltem én ezt ki?-kérdeztem. . -Azzal hogy mindig mellettem vagy! és minden problémámmal együtt is szeretsz! ! -Hogy ne szeretnélek? Téged nem lehet nem szeretni!!-mondtam mosolyogva. . -De lehet mert néha elviselhetetlen vagyok! -Dehogy vagy az! -De igen is az vagyok! -Befejezted? -Igen. -Na akkor megyek sétálni. . Sziaa!-mondtam és adtam neki egy puszit. . -Én nem mehetek? -kérdezte. -Nem nem jöhetsz!! Miért kérdezel ilyen hülyeségeket!! Perszee hogy jöhetsz!! -De nem hívtál! - durcizott be.. -Nem tudtam hogy akarsz-e velem lenni... -Miért ne akarnék? -Mert te híres vagy!! én meg egy senki hozzád képest!!-mondtam -Miért beszélsz ilyeneket? Te vagy a legjobb barátom!! Én veled bárhol mutatkoznék! Úgy szeretlek ahogy vagy!! -Köszönöm ez jól esik!! -Na akkor megyünk? -Igen menjünk! -Akkor gyeree és csak mosolyogni lássalak!!-mondta és megfogta a kezem és kisétáltunk.. sokat beszélgettünk. . már vagy egy órája sétáltunk mikor mondtam hogy menjünk haza.. Harry is így gondolta.. hazakísért elköszöntünk két puszival.. és ő is hazament bámultam utána amíg át nem fordult a másik utcába és már nem láttam...Harry mióta elment nem hívott.. furcsa módon eltűnt az életemből... gondolom az x factor miatt... ez volt mâr 1 éve azóta se hívott... Nem tudtam mit tegyek.. felhívjam vagy nee?? Nekem nagyon hiányzik. . Hiszen nagyon is szeretem .... de nem tudom ő hogy érez.. lehet nem is hiányzok neki... nem tudom mâr mit higgyek.. csak az x faktorba látom... azon kívül nem hív... semmi... olyan mintha nyoma veszett volna..